Sört már legalább az ókori egyiptomi idők óta főznek. A sörélesztő latin neve Saccharomyces cerevisiae, és ez a faj magában foglalja a kenyérélesztőt, a szeszfőző élesztőt és számos laboratóriumi élesztőtörzset. Az ale (felsőerjesztésű) élesztőket egyedi íztermelése különbözteti meg. Ha a sörfőzők kenyérélesztőt vagy más "vadélesztőt" használnának, az fenolos ízű sört eredményezne. Az ale élesztő, valamint a lager élesztő nem termel fenolos ízű sört, mivel természetes mutációval rendelkezik, amely megakadályozza a fenolos mellékízek termelését. (Konkrétan, a sörélesztőkből - amelyeket néha POF (-) törzseknek is neveznek - hiányzik a ferulasavdekarboxiláz, az az enzim, amely a ferulasavat dekarboxilálja, hogy 4-vinil-guaiacol keletkezzen). A sörélesztők azt teszik, amit a sörfőző szeretne: gyorsan erjednek, a megfelelő cukorprofilt fogyasztják, elviselik a mérsékelt alkoholszintet, és képesek túlélni az erjedés anaerob körülményeit. (...teljes cikk elolvasása)